- Márai Sándor: Kassai őrjárat. Budapest, Helikon Kiadó, 2003. 7. o.
- Noha az elemzés során külön nem foglalkozom majd a fénykép anyagával, annak legalább megnevezésével szeretném jelezni ezt a fontos szempontot, hiszen „A művészi fotó a fényképkészítési technikákhoz kötődik: mindegyik eljárás önálló médium. Egyazon felvétel alapján készülhet mai brómezüst másolat, illetve cianotípia, albumin, platinotípia stb.: ezek önmagukban is önálló interpretációk, s ezeken belül is készülhetnek különböző interpretációk – de mindegyikük ugyanannak az alapműnek az interpretációja. Mint a zenében: ugyanaz a mű, korabeli vagy modern hangszereken, illetve ezeken belül más- és másképp előadva.” (Szilágyi Sándor: A hályogkovács bugylibicskái avagy szempontok a művészi fényképek értelmezéséhez. http://www.c3.hu/scripta/balkon/99/06/02szila.htm ; 1999. június )
- Mivel Kelemen - feltehetőleg gyakorlatias megfontolásoktól - munkáit több helyütt angol címmel szerepelteti, a továbbiakban én is így használom, mert az értelmezést termékenyen szolgálhatja a fordítás adta szinonimák variálhatósága, továbbá egy művészeti irányzattal való érintkezés (vagy odatartozás) bemutatása.
- Földényi F. László: Démonok küzdelme. Kelemen Károly fényképsorozatairól. In: A testet öltött festmény. Pécs, Jelenkor Kiadó, 1998.
- Sigmund Freud: A kísérteties. In: Pszichoanalízis és irodalomtudomány. Szerk. Bókay Antal- Erős Ferenc. Budapest, Filum, 1998.
- Sigmund Freud: Totem és tabu. Ford. Pártos Zoltán. Budapest, Göncöl Kiadó, én. 24.
- Hajnóczy Péter: Az unokaöcs. In A véradó: válogatott elbeszélések. Budapest, Osiris Kiadó, 1999. 44. o.
- Meg kell említenem, hogy Németh Marcell rálelt erre az unokaöcsre: „Az unokaöcs előképe a Diderot-féle Rameau unokaöccse: a tudatos immoralitást színlelésben kiélő zseniális gazember, a hasonulás művésze.” (Németh Marcell: Hajnóczy Péter. Pozsony, Kalligram Könyvkiadó, 1999. 53. o. ) Ennek ellenére én szeretném, ha nem is elveszettnek, de legalábbis rejtőzködőnek nevezni az unokaöcst, mert számomra elsősorban nem ez az előkép, inkább a nyomtalansága, meghatározatlansága tűnik hangsúlyosnak.
- Hajnóczy Péter: Az unokaöcs. 44. o.
- uő. 45. o.
- uő. 52. o.
- uő. 52. o.
- Georges Bataille: Az erotika. Budapest, Nagyvilág Kiadó, 2001. 12. o.
- Hajnóczy Péter: Az unokaöcs. 44. o. (H. P. kiemelése)
- Danto könyvének és dolgozatom címének rokonsága nem véletlen egybeesés, Danto a Muriel Spark: The Prime of Miss Jean Brodie című regényéből átvett címmel a „fikcióból” „valóságba” való átemelést kívánta illusztrálni; és ez történik a szöveg és a kép esetében is, más vonatkozásban pedig a Che Guevara-ikon közhellyé lett, különösen a divat területén, a tárgyalt művekben azonban a megváltó attribútumaival (vagy inkább csak ázsiójával) rendelkezik (aki sosem divatos).
- Hajnóczy Péter: Az unokaöcs. 44. o.
- uő. 53.
- Vagy nyilvánította más, Danto példájában ez egy XY helyett, a változatosság kedvéért „J”- nek nevezett személy (Arthur C. Danto: A közhely színeváltozása. Művészetfilozófia. Enciklopédia Kiadó, Budapest, 2003. 17.), Kelemen esetében (megfogalmazásában) a „művészeti szisztéma”: „Nem én gondolom, a művészeti szisztéma gondolja. És úgy látszik, ez tökéletesen elég ahhoz, hogy valami művészet legyen.” Ez volt Kelemen felelete egy 1979-es interjúban Gyetvai Ágnes művészeti író azon kérdésére: miért gondolja, hogy művészet az, amit csinál. (Kelemen Károly: Retrospektív 1975-2002. Pécs, Jelenkor Kiadó, 2002. 14. o.)
- Susan Sontag: A szenvedés képei. Budapest, Európa Könyvkiadó, 2004.
- „...a fájó testeket bemutató képek iránti étvágy majdnem olyan mohó, mint a mezteleneket lefestők utáni epekedés” (Susan Sontag: A szenvedés képei. Budapest, Európa Könyvkiadó, 2004. 44. o.)
- uő. 59. o.
- uő. 94. o.
- uő. 51. o.
- Bonitzer, Pascal: Elkeretezés. Ford. Pesovár Zsófia(http://www.c3.hu/scripta/metropolis; 2005. 10. 12.)
- Szilágyi Sándor: A hályogkovács bugylibicskái avagy szempontok a művészi fényképek értelmezéséhez. (http://www.c3.hu/scripta/balkon/99/06/02szila.htm)
- Radnóti Sándor: A megelőző kép. (www.kelemenkaroly.hu)
- Erdély Miklós: Apokrif előadás. (www.artpool.hu)
- Földényi F. László: A testet öltött festmény. Pécs, Jelenkor Kiadó, 1998. 169. o.
- uő. 106. o.
- uő. 107. o.
- Hajnóczy Péter: Az unokaöcs. 44. o.
- uő. 51. o.
- uő. 46. o.
- uő. 48. o.
- uő. 46. o.
- Arthur C. Danto: A közhely színeváltozása. Művészetfilozófia. 22. o.
- Beke László: Nouvel Art Nouveau Psychédélique. In Művészet/elmélet. Balassi Kiadó- BAE Tartóshullám- Intermedia. Budapest, 1994. 96. o.
- Általam „ismert” (olvasott, de még nem látott) kivétel: Gellér Brunó képzőművészeti fotósora. (Happening Che Guevara emlékére).
- Szilágyi Sándor: A hályogkovács bugylibicskái avagy szempontok a művészi fényképek értelmezéséhez. (http://www.c3.hu/scripta/balkon/99/06/02szila.htm; 2005. 08. 10.)
- uő. uo.
- Gilles Deleuze: A mozgás-kép. 8. o.
- ld. Radírfestmények. (Kelemen Károly: Retrospektív 1975-2002. Jelenkor Kiadó, Pécs, 2002.)
- Petri György: Sziszifosz visszalép. 1989.
- Erdély Miklós, 1979.
- Hajnóczy Péter: A véradó: válogatott elbeszélések. 53. o.
- uő. 27.
- Gilles Deleuze: A mozgás-kép. 24. o.
- Épp olyanok, mint a Virginia Woolf-os hűtőmágnes, amit Susan Sontag jegyez meg A szenvedés képei című könyvében és ha szabad ilyet megjegyezni, nincs messze a „Susan Sontag-os szuvenír” sem (Woody Allen Zelig című filmjében például meg is jelenik, mint „ikon”).
- Kelemen Károly: Retrospektív 1975-2002.
- Illetve harmadfokút, ha a reflexiót eleve másodfokúnak tartjuk.
- Walter Benjamin: „A szirének hallgatása”. Válogatott írások. Osiris Kiadó, Budapest, 2001. 108. o.
- uő. uo.
- uő. uo.
- Németh Marcell: Hajnóczy Péter. 55. o.
- Hajnóczy Péter: A véradó: válogatott elbeszélések. 45. o.
- Kelemen Károly: Retrospektív 1975-2002. 12. o.
- Hajnóczy Péter: A véradó: válogatott elbeszélések. 53. o.
- uő. 52. o.
|
|