A fordítás alapjául szolgáló kiadás: William Rothman: Against the „System of the Suture”. In Film Theory and Criticism. Szerk. Gerald Mast – Marshall Cohen – Leo Braudy. New York–Oxford, Oxford University Press, 1992. 192-198. o.

"Published originally as Rothman, William. "Against 'The System of Suture,'" Film Quarterly, Vol. 29, No. 1 (Autumn 1975): 45-50.  Copyright © 1975 by the Regents of the University of California.  Copying and permissions notice: Authorization to copy this content beyond fair use is granted by the University of California Press for educational and other users, provided that they are registered with and pay the specified fee directly through the Copyright Clearance Center, http://www.copyright.com."

1. Végig ezt a példát fogom használni a Madarakból. A szekvencia részletes, beállításonkénti elemzését lásd: Raymond Bellour, Cahiers du Cinéma, 216. szám (1969, október), 24-38.
2. Dayan nem használja a „nézőponti beállítás” kifejezést. Nem látom értelmét, hogy én is ezt tegyem. Azt a fajta beállítást, melynek kivágatát, az ő forgatókönyve szerint, felfedezi a néző, mindenki úgy ismeri, mint nézőponti beállítást. Dayan terminológiája nem ad módot arra, hogy kitérjünk arra az „alakzatra”, melynek a nézőponti beállítás részét képezi. Ha csak „beállítás/ellenbeállítás-párnak” nevezzük, még nem különböztetjük meg attól a beállítás/ellenbeállítás formától, mely nem tartalmaz nézőponti beállításokat. A Madarakban a Melanie és az édesanyja közötti dialógus példa erre a nem nézőponti beállítás/ellenbeállítás formára. Jellemzően a dialógusok megfilmesítésében használják, logikailag és történetileg elkülönül a Dayan által leírt nézőponti szekvenciától. Ezen kívül a nézőponti szekvenciákat a „szubjektív” szekvenciáktól is meg kell különböztetni, melyek nem objektív tudatállapotokat próbálnak meg közvetlen módon visszaadni (s nem pedig egy fiktív néző által objektív módon szemlélt látványt). Hitchcock a Notoriusban például inkább a szubjektív, mintsem a nézőponti formát használja, hogy így közvetítse Ingrid Bergman mérgezés-élményét.
3. Két megjegyzés. (a) A harmadik beállítás megduplázódhat, mint egy második nézőponti szekvencia kezdeti beállítása. Melanie, abban a beállításban, mely megmutatja reakcióját, arra amit látott,  továbbra is néz valamit. Magában foglal egy olyan célzást tehát, mely felkészíti a nézőt egy következő nézőponti beállításra. Az egymásba tolt nézőponti szekvenciák egész kitágított sorozata hozható így létre. (Valójában a Madarak ezen részletében is ez a helyzet.) Dayan modellje nem hozható könnyen összhangba ezzel a lehetőséggel. (b) Általában különbséget lehet tenni azon nézőponti szekvenciák között, melyek sajátos (pszichológiai) reakciót tulajdonítanak annak a szereplőnek, akinek a szemszögét bemutatták, és azon szekvenciák között, melyek semmiféle pszichológiailag egyértelmű reakciót sem szolgáltatnak. A Hitchcock-féle nézőponti szekvencia rendszerint felhatalmazza a nézőt, hogy a kétkedés lehetősége nélkül fogadja el, hogy a szereplő azt látta, amit a nézőponti beállítás éppen megmutatott. Ennek a látványnak a jelentését nem a szereplő „reakciója” tárja fel, hanem a cselekedetek, melyeket a továbbiakban tesz, melyek vagy igazolják azt, aminek szemtanúja volt, vagy éppen ezt a visszaigazolást késleltetik.
4. Dayan nyilvánvalóan akkor is téved, amikor azt feltételezi, hogy a „birtokos” beállítása hozza létre a nézőponti beállítás jelentését. Ha így lenne, akkor az, amit a nézőponti beállítás képkivágata magába foglal, elhanyagolható lenne a jelentés szempontjából. Ez pedig igen valószínűtlen. A nézőponti beállításnak a filmen belül van jelentősége, mely részben annak a szereplőnek az identitásából származik, akinek a szemszögéből látunk, részben a látás aktusának eseményéből és részben abból, amit maga a látvány magába foglal. Hasonlóképpen ahhoz, ahogyan a „való világban” tett kijelentés jelentését meghatározza a beszélő kiléte, a szavak kimondásának sajátos körülményei és a kimondott szavak jelentése.
5. Linda Podheiser egy publikálatlan írásában elemezte, hogyan alkalmazza Vertov a nézőponti technikát.