Celluloid Closeting – a néző, a nézett és a látott
Minden reprezentáció „felruházás”, következésképp a ruhatár, a „closet” része. A ruha takar, eltakar, re+prezentál. Felöltöztet, hangot ad, mozgatja a testet, így az nem mez+telen, szót+lan és mozdulat+lan. Igaz, különben sem az – egyik sem, hiszen a testet bőrfelület borítja és szőrzet, az egész test működik, dobog, szuszog és pulzál. Minden test egy+formán ezt teszi. Reprezentáció ...
Buster Keaton és a mutatvány ars poeticája
Boszorka-Párvati egy nagy, födeles vesszőkosárral szórakoztatta a közönséget; vállalkozó szellemű önkéntesek bemásztak a kosárba, és Párvati úgy eltüntette őket, hogy elő sem kerültek, amíg Párvati úgy nem akarta; Párvati, aki az éjféltől valódi varázslótudományt kapott, tehetségét a szerény szemfényvesztő-mesterség szolgálatába állította… (Salman Rushdie: Az éjfél gyermekei) Buster Keaton a film történetében egy sajátos pillanatban ...
A filmes szatíra néhány kérdése
Az itt következő dolgozat a szó minden értelmében kísérlet: egy olyan elméleti vázlatot szerettem volna elkészíteni, amely a filmes szatíra kérdését elsősorban nem annak alakulástörténete, hanem szemiotikai aspektusai felől közelíti meg. A szatíra kérdését ezért nem konkrét műfajként vagy zsánerként, hanem a (vizuális) kommunikáció sajátlagos összefüggéseinek értelmében jeltípusként közelítem meg. A szatírát jel-típusnak vagy még ...
Csodák és mesék – a zsidó hagyomány és identitás szerepe Groó Diana filmjeiben
Valószínűleg nem izgatna, ha a második világháború alatt nem történt volna meg a Holocaust. S az ember azzal a hiánnyal foglalkozik, amit a „nincs” jelent. Groó Diana Nem minden órában történik csoda Talmud, Megillát 7b Groó Diana több szempontból is megkülönböztetett figyelemben részesült, mint az ezredfordulón indult Simó-osztály többi tagja: nem csak az osztály egyetlen ...
Egy a valóság, ezer a ruhája – film a kauzalitás felbomlása mögött. Igor és Ivan Buharov: Lassú tükör
Igor és Ivan Buharov közel sem szokványos filmjét (Lassú tükör) a 28. Magyar Filmszemlén (2007) mutatták be különösebb visszhang nélkül. A csendes fogadtatás magyarázható azzal is, hogy kísérleti filmként indult a nagyjátékfilmek mezőnyében, s a nagyjátékfilmekkel szembeni elvárásoknak talán nem felelt meg – de gondolhatjuk úgy is, hogy a nagyjátékfilmek értelmezésének bevált stratégiái itt kudarcot ...
Testes attrakciók. Teatralitás a kortárs magyar filmben
Bevezetés A kétezer körül színre lépett fiatal rendezőgeneráció szembefordult a kilencvenes évek elejének-közepének domináns filmes diskurzusával, az univerzalisztikus fogalmazásmóddal, és igyekezett közvetlenebbül, másként szólva hatásosabban megszólítani közönségét. A közönség megszólításának egyik módja a generációs élményeket mozgósító hagyományos, kisrealista történetmesélés volt (Moszkva tér, Előre!, Boldog születésnapot!). Moszkva tér (Török Ferenc, 2001) A rendezők egy másik csoportja ...
Egy kisregény átköltése. Makk Károly Macskajáték című adaptációjáról
Egy anekdota szerint a Macskajátékot a véletlen hívta életre: Örkény István és Makk Károly két idős festőművészt látogatott meg, amikor szemtanúi lettek egy különös macskajátéknak. Makk kérésére Örkény 1963-ban forgatókönyvet írt e pillanat köré, ám az élet iróniája úgy hozta, hogy előbb lett a forgatókönyvből kisregény, majd színházi adaptáció, mint film. 1966-ban a Jeruzsálem hercegnője ...
Az illúzió alaptanúsítványa
1. Bevezető A Nagyítást (1966, Michelangelo Antonioni) szokásosan mint művészet és valóság viszonyát tematizáló filmet aposztrofálják. Ez azonban csak közelítőlegesen igaz, és két okból meglehetősen pontatlan. Az egyik ok, hogy a filmben nem művészetről, hanem legjobb esetben is fotóművészetről van szó; a másik, hogy a történet keretét adó, ominózus fotók fotódokumentumok. Sokkal pontosabb megállapítás volna ...
Az idegenség képei Jeles András filmjeiben
az idegenség, a kifejezés következetes meg nem felelése az adott helyen (Jeles András) 1. Filmnyelvi kísérletek a hetvenes évek magyar játékfilmjeiben A hetvenes évek végén közös törekvés mutatkozott a filmnyelv alapvető megújítására és a filmes konvenciók felforgatására. Magyarországi viszonylatban az elbeszélőformákkal történő kísérletezés szemléletbeli rokonságát leginkább három név fémjelzi: Erdély Miklós, Bódy Gábor és Jeles ...
Az Amélie csodálatos élete narratív szempontú elemzése
Amélie csodálatos élete A 2001-ben készült francia-német romantikus vígjáték rendezője az a Jean-Pierre Jeunet, aki korábban Az elveszett gyermekek városát (Marc Caróval) és az Alien 4-et rendezte. Jeunet azt a döntést hozta, hogy megpróbálja új ötletét saját maga, barátja ...
A bábmester. Gondolatok Jan Švankmajerről
A moziba járó világ két egyenlőtlen csoportra oszlik: azokra, akik soha sem hallottak Jan Švankmajerről, és azokra, akik már látták műveit és tudják, hogy egy zseniről van szó. (The New Yorker) Jan Švankmajer, a legendás rendező, grafikus, szobrász, festő meghatározó figurája volt a cseh filmművészet hatvanas évek elején megszülető korszakának, a cseh új hullámnak, amikor ...
Balázs Béla korai filmelmélete
[A szöveg a Béla Balázs: Early Film Theory. Visible Man and The Spirit of Film (Ford. Rodney Livingstone. Szerk. Erica Carter. Oxford – New York, Berghahn, 2009) című könyv bevezető tanulmányának módosított változata. A kiadás a Kraszna-Krausz Alapítvány, a Screen, a UK Arts and Humanities Research Council és a Warwick Egyetem támogatásával jött létre. A ...
