Yearly archive 2011

Blos-Jáni Melinda: A némaság örökletes?

Írott szavak és akusztikai események kortárs némafilmekben: Guy Maddin Careful (1992) és Esteban Sapir La Antena (2007) című filmjei alapján A mozgó fotografikus kép és a szinkronhang felbukkanása Noël Burch szerint két olyan küszöböt jelentett, amelyek átlépése az általa mozdulatlan utazásként emlegetett diegetikus folyamat gazdagodásához járult hozzá: „hajlok arra, hogy 1895-öt és 1927-et a diegetikus ...

Varga Zoltán: Beszéd helyett

A zörej kiemelt szerepe az animációs filmben A Tarzan 1999-es rajzfilmváltozatának egyik jelenetében az emberek éppen üresen hagyott táborát megtaláló állatok – egy majomcsoport és barátjuk, egy elefánt – improvizatív előadással szórakoztatják magukat. Terk, a módfelett izgága majom az írógép billentyűit nyomogatva arra lesz figyelmes, hogy a masina által produkált hangok egyfajta ritmusba – ha ...

Anne Paech: A néma alakja a hangosfilmben

A némafilm elméletírói és történészei sosem tudtak igazából egyezségre jutni azt illetően, hogy a némafilm tulajdonképpen mennyire volt „néma”; vagy csupán „hallgatag” volt, és ezért a gesztusokban, a mimikában annál beszédesebb – végülis a némafilm a kísérőzenéje miatt a hangosfilm előtt is mindig már „hangos” volt. Ha helyesen beszélünk a némafilmről, akkor jóllehet a film ...

Zemankó Anikó: Zene és film

Zenei hang és kép, zenemű és film mikro- és makroformális kapcsolatrendszerének vizsgálata  1. Bevezetés „Ha Bach matróztáncot és egyházi éneket fúgába egyesített, ha Mozart képes volt összekapcsolni a külvárosi népszínpad trivialitását az oratórium emelkedettségével, ha Beethoven a pasztorálist a heroikussal keverte, ezt nem azért tették, hogy a korabeli zenélés szféráinak elkülönülését hangsúlyozzák, hanem ellenkezőleg, hogy ...

Jonathan Auerbach: A vokális gesztus. A mozi eredeteinek hangjai

A mozi egész biztosan az egyik leginkább túldeterminált technológia, mely az 1890-es évek végén jelent meg a korábbi kulturális gyakorlatok széles tárházából. A médium archeológiájának feltérképezésekor nyomon követhetjük a vetített mozgó képek hosszú történetét, például a laterna magica vetítéseket, melyektől a mozi abban különbözik, hogy fotografikus realista képekkel dolgozik. Vagy, ha a mozi alapját a ...

Szendy Péter: On the Road

(Fast forward) Képzeljék el, milyen lehetne egy road movie vetületi rajza, csontváza, bordázata. Képzeljék el, mire emlékeztetne puszta vázlata, még mielőtt igazi története lenne. Sem színészek, sem bonyodalom: csak maga az út, az út képe és hangja. Olyan volna ez, mintha a filmtörténet minden road movie-jából – Clouzot A félelem bérétől (Le salaire de la ...

Michel Chion: Vonalak és pontok

I. A horizontális és a vertikális kérdése I.1. Összhangzat vagy ellenpont? A húszas évek vége felé, amikor beköszönt a hangosfilm, s ugyanakkor épp az esztétizmus rendkívüli felerősödését tapasztaljuk a némafilmben, meglehetősen kedvelték a film és a zene közti összehasonlításokat. Ennek köszönhető, hogy a hang bevezetésekor rögtön a ma is kedvelt ellenpont kifejezést vették elő a ...

Füzi Izabella: A hang funkciói Balázs filmesztétikájában a hangos váltás kontextusában

Füzi Izabella: A hang funkciói Balázs filmesztétikájában a hangos váltás kontextusában A filmtudomány egyik leggyakoribb megállapítása a filmi hanggal kapcsolatban, hogy az mindig a képnek alárendelve kap funkciót, és a kép realitásillúziójának a támogatására szolgál. A filmelméletek szívós képközpontúsága egyrészt a némafilm történeti elsődlegességéből fakad (a hangosfilm leegyszerűsítve és tévesen fogalmazva pusztán csak hangot ad ...

Kapás Zsolt Zsombor: Mockumentary, a dokumentarista jelhasználat reflexiója

  1.1. Mi a mockumentary? A mockumentaryt általában olyan filmtípusnak tekintik, mely dokumentarista eszközök intenzív alkalmazásával fikciós eseményeket jelenít meg. Bár ez az általánosító leírás segítségünkre lehet a meghatározásban, mégsem tekinthetjük az adott jelenség kimerítő definíciójának. A dokumentarizmushoz kapcsolódó filmnyelvet és olvasási módot kihasználó, azokra építő mockumentaryk működése ugyanis árnyalt, speciális filmes jelenségként értelmezhető. Dolgozatom ...

Bodroghalmi Tamás: Minimalizmus Robert Bresson filmjeiben

Az általam vizsgált rendező, Robert Bresson egyetemes filmtörténetben betöltött szerepe vitathatatlan. A korábban bevett filmezési gyakorlat tagadása teszi igazán egyedi és felejthetetlen élménnyé filmjeit. A feleslegesnek vélt filmnyelvi eszközöktől való megszabadulás egyben a filmes minimalizmus egyik úttörőjévé teszi; hatása számos kortárs rendező munkáin is felfedezhető. Szerepét csak tovább növeli, hogy napjainkra az ún. szerzői filmes ...

2011. ősz [VII. évfolyam, 1. szám]

Hang a filmben: az audiovizualitás elemzése Szerkesztő: Füzi Izabella Az utóbbi években egyre sürgetőbb igény fogalmazódott meg a hang különböző aspektusainak a tanulmányozására. A filmtudomány és a filmelemzés maga is árnyalt szempontrendszerrel járulhat ehhez hozzá, különösen, ami a két érzékterület, a hang és a látás kapcsolatrendszerét illeti. Jelen számunkban többféle logika mentén térképezzük fel az ...

2011. tavasz tartalom – Újmédia, digitalizáció

2011. tavasz [VI. évfolyam, 3. szám] – Újmédia, digitalizáció Szerkesztők: Dragon Zoltán és Gollowitzer Diána Dragon Zoltán: A film a digitalizáció korában – bevezető Újmédia vs. régi médiumok Sághy Miklós: Az adatbázis-logika és a film (Reflexiók Lev Manovich és Dragon Zoltán írásaira) Kelemen Zsolt: Arcade Fire 2.0 és az adatbázis-logika Kiss Gábor Zoltán: Iteráció és dizájn a ...
$300 loan now