A tanulmány a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával készült.

1. Szerepcsere vagy munkamegosztás? (Az irodalmi és mozgóképes elbeszélés százéves együttélése); Párhuzamok és kereszteződések (A magyar irodalom és film kapcsolatai a hatvanas és hetvenes években); A Liliomfitól Az utolsó kéziratig (Makk Károly és a magyar irodalom). In Györffy M.: A tizedik évtized. Palatinus – Magyar Nemzeti Filmarchívum, Budapest, 2001. A Párhuzamok és kereszteződések című tanulmány az Emberek író- és felvevőgéppel című írás (Filmkultúra, 80/1.) átdolgozott változata. A Szerepcsere vagy munkamegosztás az egyetemes filmtörténeti példák mellett számos magyar hivatkozást is tartalmaz, A Liliomfitól Az utolsó kéziratig pedig kitekint a Makk-életmű keretein túlra.
2. A film elszakadása. Filmvilág, 85/8.
3. Györffy Miklós: Párhuzamok és kereszteződések. In Györffy M.: A tizedik évtized, i. m. 173. o.
4. Szilágyi Á.: A film elszakadása, i. m. 2. o.
5. . Ez megfelel a Szilágyi-féle irodalmi funkciónak.
6. Györffy Miklós: Párhuzamok és kereszteződések. In Györffy M.: A tizedik évtized, i. m. 175. o.
7. Szilágyi Á.: A film elszakadása, i. m. 5. o.
8.  Uo.
9. I. m. 6. o.
10. Uo.
11. Vö. uo. A hetvenes évek irányzataihoz lásd: Gelencsér Gábor: A Titanic zenekara. Stílusok és irányzatok a hetvenes évek magyar filmművészetében.Osiris, Budapest, 2002.
12. Szilágyi Á.: A film elszakadása, i. m. 5. o.
13. I. m. 6. o.
14. 1968-ban az irodalomtörténész Szabolcsi Miklós így fogalmazott: „még hosszú ideig irodalom és film közös elsőbbsége fogja jellemezni a kultúra modelljét”. Idézi: Györffy Miklós: Emberek író- és felvevőgéppel (A magyar próza és film egy évtizede). Filmkultúra, 80/1. 6. o.
15. Vö. Szilágyi Á. i. m. 5. o.
16.  A korszakhatárok kijelöléséhez lásd Kovács András Bálint nyolcvanas évekről szóló filmtörténeti vázlatának bevezető fejezetét: Nyolcvanas évek: a romlás virágai. In Kovács A. B.: A film szerint a világ. Palatinus, Budapest, 2002. 240–243. o.
17. A filmek adatait a Játékfilmek 1931–1998 című magyar filmográfia második, javított és bővített kiadása alapján idézem (felelős szerkesztő: Varga Balázs, Magyar Filmintézet, Budapest, 1999.).
    
18. Az Isten hozta, őrnagy úr! adaptációjának történetét lásd: Györffy Miklós: Párhuzamok és kereszteződések, i. m. 183. o.; a Macskajátékét lásd: uő: A Liliomfitól Az utolsó kéziratig, i. m. 217. o.
19. Az Agitátorok és a Verzió a maga korában nem fejthette ki filmtörténeti hatását, hiszen mindkettőt betiltották, s csak 1986-tól lehetett őket hivatalosan vetíteni. A Verzió ráadásul kevesebb, mint egyórás rövidfilm, így az általam vizsgált művek köréből is kiesik – formai jelentősége és adaptációs technikája mégis indokolja, hogy e filmmel kivételt tegyek.
20. Mindehhez lásd: Györffy Miklós: A Liliomfitól Az utolsó kéziratig. In Györffy M.: A tizedik évtized, i. m. 205–206. o.
21. Vö. Szilágyi Gábor Tűzkeresztség című kötetének Írók a filmgyártásban című fejezetével (Magyar Filmintézet, Budapest, 1992. 91–101. o.
22. A film létrejöttének történetét lásd: Szilágyi, i. m. 198–211. o.
23. Györffy Miklós: A Liliomfitól Az utolsó kéziratig. In Györffy M.: A tizedik évtized, i. m. 206–207. o.
24. Vö. Kovács András Bálint: A modern film irányzatai. Az európai művészfilm 1950–1980. Palatinus, Budapest, 2005. 87. o.
25. Lásd: Kovács András Bálint: A történelmi horror (Az erőszak ábrázolása a nyolcvanas évek magyar filmjeiben). In Kovács A. B.: A film szerint a világ, i. m. 283–298. o.
26. I. m. 243–252. o., 258–263. o.
27. Vö. i. m. 254–258. o.
28. Vö. i. m. 252–254. o.