Átkötések
Film és irodalom kapcsolata az 1945 utáni magyar filmművészetben (1) Bódy Gábor az Utak és eredmények a magyar film történetében, 1963-1969 című tanulmányának egy pontján így jellemzi az 1965-ben készült Húsz óra filmtörténeti pozícióját: „A magyar >új hullám< kezdeteként szokásos Fábri Húsz óráját megjelölni. Meggondolásaink értelmében ez a film inkább átkötő szerepet kap, úgy is, ...
Üres helyek a filmben. A kép és a képzelet összjátékáról
„Még ha önmagával összhangban álló és kerek világot hoz is létre, a műalkotás akkor sem önmagáért, hanem számunkra, azon közönség számára való valódi és elkülönült objektum, amely azt szemléli és élvezi.” G. F. W. Hegel: Esztétika I. A film a néző fantáziáját célzottan veszi igénybe; mindez Alfred Hitchcock Hátsó ablak (Rear Window. 1954) című filmjében ...
A Kék bársony a pszichoanalízis tükrében
Tanulmányom célja, hogy a pszichoanalitikus filmelmélet felhasználásával David Lynch egyik meghatározó munkáját, a Kék bársonyt értelmezzem. Azt szeretném mindenekelőtt tisztázni, hogy miért tartom relevánsnak a film lacani megközelítését, illetve mennyire állja meg a helyét az igencsak ellentmondásos és sok vitát kiváltó módszer, amelyet Slavoj Žižek is oly gyakran alkalmaz. Álláspontom tisztázása után rövid összefoglalót adok ...
The Time-Image Today: A Brief Look at Deleuze, Cinema, and the Digital
(Revision of Paper presented at NECS Conference, Budapest, June 19-22, 2008) In this paper I will revisit the question of the pertinence and critical applicability of basic concepts of European film theory in the age of global electronic media. I will pay special attention to Gilles Deleuze’s much-discussed notion of the cinematic time-image, identified by ...
112 év, 800 oldal. Kristin Thompson – David Bordwell: A film története
Jean-François Lyotard szellemi előrejelzése a Posztmodern állapotban, miszerint vége a nagy üdvtörténetek korának, illetve minden ilyen típusú narratíva elvesztette hitelét számunkra, elméleti megállapítás maradt. Igaz, szinte az összes történeti szemléletű tudományban megszületett az a kritikai irányzat, mely a „nyelvi fordulat” meglátásainak figyelembevételével megpróbálta saját tárgyát mikronarratívákon keresztül megközelíteni, azonban ez az erőfeszítés marginális maradt. Egyetlen ...
Peter Greenaway, avagy színház és film „határtalan” határai
Peter Greenaway filmjei megosztják a közönséget, és kihívások elé állítják a befogadót. Az 1993-as, A maconi gyermek ( The Baby of Macon) című filmjében zsúfolt, barokkos képekkel, szokatlan idő- és térkezeléssel, önreflexív elemekkel és végtelenül depresszív történettel sokkolja a nézőt. A maconi gyermek olaszországi premierje után Peter Greenaway így kommentálta közönsége reakcióit: „Amíg a film ...
Egzotikum és allegória (Korniss Péter: Leltár)
I. Erdély Miklós egy vele készült interjúban a szép esztétikájának terrorizmusáról gondolkodva arra figyelmeztetett, hogy óvakodjunk a gyerekrajzoktól, a népművészeti tárgyaktól, illetve a régi fényképektől, minthogy ezeket önmagukban szépként értékeljük, az esztétikai ítélet megelőzi és ezzel kizárja a kritika lehetőségét. A szépre vonatkozó tautologikus gondolkodásban megbújó kritikai, ideológiakritikai reflektálatlanság és az ebből következő veszély talán ...
Az örkényi groteszk filmen. Fábri Zoltán Isten hozta, őrnagy úr! című adaptációja
Örkény István irodalmi életműve legfőbb sajátosságának a groteszk egyéni, szinte csak rá jellemző formáját szokták tartani. (1) Örkénynél ez a különböző műformákban egyaránt megjelenik, használja a kisregényekben, a színpadi darabokban és az egyperces novellákban. Azt azonban ő is érzi, hogy a groteszk nem alkalmazható egyformán a különböző formákban. Nem véletlen, hogy a kisregények és színpadi ...
A kamera és a tekintetek szerepe François Ozon Kis halál című filmjében
Paul, apa, Martial François Ozon 1995–ben bemutatott, alig több mint 25 perces Kis halál (La petite mort) című játékfilmjének történetét a következőképpen lehetne vázlatosan összefoglalni. Paul, a homoszexuális fotóművész együtt él barátjával, Martiallal, amikor megtudja nővérétől, Camille–tól, hogy apja haldoklik; majd nem sokkal később arról is értesül, hogy meghalt. A halálos betegség híre arra készteti ...
A narratív film elméletei
Pascal Bonitzer (1992) a hitchcocki suspense-ről írt tanulmányában egy Lumière rövidfilmet „hitchcockizál”, melyben nem történik egyéb, minthogy egy katona egy babakocsit tologató dadának udvarol. A „rögzített” jelenet ártatlannak nevezhető, és nem túl eseménydús. Ha azonban mindezt megelőzi egy állítás, hogy a dada meg akarja gyilkolni a kisbabát – még akkor is, ha semmi sem változik ...
A képen kívüli tér
Ó, te kis csalfa – így kiált fel -, illúziódon kell megbosszulnom magam! Sade 1. Igaz, hamis Ha feltételezzük, hogy a reprezentációnak van ideológiája, s némileg gépies mozdulattal ezt a feltételezést kiterjesztjük a filmre, akkor e reprezentációs ideológia legalapvetőbb, ugyanakkor leginkább észrevétlen tünetére abban a berendezésben mutathatunk rá, amely minden individuumot nézővé avat, s amely ...
Az Innen vagy a kamera tekintete
1. Emlékszünk, hogy Noël Burch volt az első, aki a Praxis du cinéma (1) című könyvében komolyabban és rendszeresebben foglalkozott a képmezőn kívüli térrel, megkülönböztetve annak hat különféle részletét. Az első négy a keret négy oldalát határolja, az ötödik a díszletek mögötti, míg a hatodik a kamera melletti térnek felel meg. Burch megállapításában a leglényegesebb, ...
