menu
 
Jorge Casanova: Manhattani kalauz: szavak városából képek városa
jegyzetek irodalomjegyzék képek szerző linkek nyomtatás

 

A fordítást a szerző engedélyével tesszük közzé.

  1. John Dos Passos: Manhattan Transfer. London, Penguin Books, 1986. További hivatkozások erre a kiadásra. [Magyarul: Manhattani kalauz. Budapest, Szépirodalmi, 1973. A magyar kiadás lelőhelyeit a második oldalszám jelzi.]
  2. Blanche Gelfant: Dos Passos: The Synoptic Novel. In Dos Passos: a collection of critical essays. Szerk. Hook, Andrew. Englewood Cliffs, NJ: Prentice-Hall. 1974.
  3. Herbert Marshall McLuhan: John Dos Passos: Technique vs. Sensibility. In Dos Passos: a collection of critical essays.
  4. McLuhan: i. m. 158.
  5. John H. Cluenn: Three Novels: Tradition and the Individual Talent. In Dos Passos: a collection of critical essays, 129.
  6. E. D. Lowry: Manhattan Transfer: Dos Passos' Wasteland.In Dos Passos: a collection of critical essays, 53.
  7. Gelfant: i. m. 36.
  8. Carmen Peña-Ardid: Literatura y Cine. Madrid, Cátadra, 1992. 95.
  9. A magyar fordításban Lencsevég címmel találjuk. (John Dos Passos: U. S. A. Regénytrilógia. Ford. Bartos Tibor. Budapest, Európa, 1978.) - A szerk.
  10. gyakran rosszul felfogott és csak ritkán kielégítő módon elemzett - A szerk.
  11. fattyú szövegek - A szerk.
  12. Peña-Ardid: i. m. 90.
  13. C. Metz: The Cinema: Language or Language System. In uő: Film Language: A Semiotics of the Cinema. University of Chicago Press, 1974. 31-91.
  14. Peña-Ardid: i. m. 89.
  15. A regénynek (mint többféle stílusréteget felmutató jelenség és más műfajok konglomerátuma) és eredeteinek mélyreható elemzését lásd: M. M. Bakhtin: The Dialogical Imagination. Austin, University of Texas Press, 1981. [Magyarul: Mihail Bahtyin: Dosztojevszkij poétikájának problémái. Ford. Könczöl Csaba et al. Budapest, Osiris, 2001.] Bahtyin a regény műfajának alapvető alkotóelemeként az intertextualitást és a polifóniát jelöli meg.
  16.  Peña-Ardid: i. m. 143.
  17. Az alak és a háttér viszonyának a filmben és az irodalomban történő narratív polarizációját lásd Seymour Chatman: Story and Discourse: Narrative Structure in Fiction and Film. Cornell, Cornell University Press, 1978.
  18. Gelfant: i. m. 48.
  19. Az orosz formalisták (Eichenbaum, Sklovszkij, Tinyanov) és Eisenstein nagymértékben hozzájárultak a film és az irodalom tárgyalásához. Az olyan folyóiratok, mint például a Poetica Kino vagy az olyan könyvek, mint a La Literatura y el Cine (1923) vagy Cine y Lenguaje megnyitották azt a vitát, melyet napjainkban fokozatosan felülvizsgálnak. Carmen Peña-Ardid könyvében egy külön fejezetben foglalkozik az oroszok hozzájárulásával.
  20. George Bluestone: Novels into Film. Baltimore, The Johns Hopkins Press, 1957.
  21. „Dos Passos korai regényeiben valamiféle technika után tapogatódzik.” Gelfant: i. m. 41.
  22. Gelfant: i. m. 43.
  23. Walter Benjamin: The Work of Art in the Age of Mechanical Reproduction. In Illuminations. New York, Schocken Books, 1985. [Magyarul: Benjamin, Walter (1936): A műalkotás a technikai reprodukálhatóság korában. Ford. Kurucz Andrea. (http://aura.c3.hu/walter_benjamin.html)]

     

 
 
kezdőlap | cikkek beküldése | hírlevél | szerzői jogok | impresszum